OLVASD VÉGIG!!!
Tervezz rokokó frizurát!
Az 1760-as évektől egyre többen egyre magasabb, egyre meghökkentőbb frizurára vágytak. Eleinte csak fél, majd egyarasznyira nőtt a homlok fölé a divatos haj, és általában tojásformájúra alakították. Az 1770-es évekre a divat bedurvult, és a tornyos frizura egyre nőtt, már két, sőt három arasszal növelte meg a trendi hölgy magasságát, általában piramisszerű építményként, de a léggömbforma sem volt ritka. Ennek már fele sem volt tréfa, a divatos, de stabil hajzat előállításához, no meg kiagyalásához professzionális fodrászra (coiffeur) volt szükség.
Itt már nem párnácskákra emelték a nő haját, hanem többnyire parafából vagy textilből, gézből készített szív alakú nagy párnára, amelyet a fej tetején rögzítettek, és most már rengeteg hajpótlást is bele kellett ügyeskedni a frizurába, mert az alany eredeti hajhosszúsága nem lett volna elég a frizura költemény kialakításához. Díszítésül beledolgoztak rengeteg szalagot, tollat, ékszert.
A felhőkarcoló frizura szabad stílusú megvalósítása volt a pouf. Itt a magasságon kívül nem volt kötöttség, gyakran allegorikus kis jeleneteket, aktuális eseményeket idéztek meg a frizurában. Gyakorlatilag bármit belekomponálhattak, a hölgy kedvenc papagájának apró szobrocskájától a szélmalomig, vagy virágoskerttől a Montgolfier fivérek éppen akkor feltalált hőlégballonjának kicsinyített másáig.
Először is alaposan olvasd el a rokokó művészet rövid szöveges bemutatását, utána nézd végig a képsort is! A végén lesznek példák az extrém rokokó frizurákra - nem másolni!
Ha elolvastad, akkor halványan rajzolj fel egy egyszerű emberalak körvonalát - a figura, most csak mellékszereplő!
A rokokó parókád legyen minél meghökkentőbb, fantasztikusabb! Lehet egészen szürreális! Bármit belekomponálhatsz.
Méret: A4-es rajzlap
Technika: grafitceruza
HATÁRIDŐ: MÁJUS 29. PÉNTEK, 16 ÓRA
A rokokó művészet
A 18. század elejétől a 19. század első
negyedéig, harmadáig tartott Európa különböző területein, más-más művészeti
ágban. A rokokó szó kagylót jelent; ez a stílus legjellegzetesebb motívuma
(rocaille).
Franciaországban jött létre az új stílus, mely a
kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének
kialakításával is hangsúlyozni akarta. Már XIV. Lajos korában
érezhető volt egyfajta szembenállás a hivatalos barokk stílus
szigora ellen. Az ellenzők könnyedebb, díszítettebb stílust akartak létrehozni
szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetéssel. XV. Lajos idején
egy gazdasági fellendülés is megfigyelhető volt, aminek hatására megnőtt a
kényelemre, a luxusra való igény. Ez mutatkozik meg a társasági élet
kifinomultságában, a szalonok nőies bájában, nagyvilági életében. Ehhez a
hangulathoz a barokk nehézkessége, drámaisága helyett egy árnyaltabb,
játékosabb, a korábbinál jóval könnyedebb stílus kívánkozott.
A rokokó elsősorban díszítőstílus, főképpen épületek, belső
terek, bútorok stb. díszítésére volt alkalmas. Különálló rokokó építészet nem
létezik, a kor épületei külsőleg klasszikus szigorúságot és józanságot árulnak
el. A lakóházak többnyire patkóalakban épülnek, különösen az épületek központi
részét emelik ki rizalittal. A belső díszítésnek jellemző vonása,
hogy minden szilárd, erélyes formát könnyed, cifrán és többszörösen hajlított
görbe vonalakban old föl. Változatosan hajlított, hullámos, szeszélyesen
cikornyás vonalak alkotják fő jellemét, amit minden országban egyaránt megtart.
Rokokó festészetről csak ott beszélhetünk, ahol a festmény
beleillik a stukkóval díszített, porcelánszobrocskáktól zsúfolt terembe. Az
ilyen festmény jellemzői az érzelmesség, a finom érzékiség, aprólékos
kidolgozás. A legkedveltebb műfaj a zsánerkép (életkép),
ez fejezte ki az arisztokrácia igényeit. Emellett számos mitológiai tárgyú kép
is készült, illetve apró portrék, úgynevezett miniatűrök.
A rokokó művészet jellegzetességei képekben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése