Nepomuki Szent János Rajzóra blog: 7. OSZTÁLY FELADATA

OLVASD EL VÉGIG!

Tanulmányozd a barokk festészet rövid összefoglalását, a legfontosabb festőket, majd a bemutatott néhány alkotás közül válassz ki egyet!
Rajzold le grafitceruzával A4-e rajzlapra a választott festmény VÁZLATÁT! Tehát hagyd el a felesleges részleteket, és csak a kompozíciót, a figurák karakterét, mozdulatát, és a főbb tónusárnyalatokat próbáld meg lerajzolni! Rajzolás közben idézd fel magadban mindazt, amit a barokk festészet jellegzetességeiről olvastál!

Figyelem! Nem várom el a művészi értékű kivitelezést, de szeretném látni a próbálkozást! Habár a barokk festmények eléggé bonyolultak és mozgalmasak, mégsem kell megijedni a feladattól. Ha megfelelően összpontosítasz, akkor elég lehet fél óra is a vázlathoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy csapd össze a munkát, hogy elég lenne valami irka-firka. A vázlat inkább a lényeget kiemelő tömör, kevés vonallal, tónusfolttal elkészített rajz.

A bejegyzés végére teszek egy-két képet mintának, azért, hogy lássátok, mi is az a VÁZLAT!
Jó munkát kívánok!

Határidő: május 15. péntek, 16 óra!
Mivel május 15-én tanítás nélküli munkanap volt, ezért a legutóbbi feladat határidejét meghosszabbítom május 22. péntek 16 óráig.

A BAROKK FESTÉSZET

A reneszánsz és az átmeneti manierista művészet után a barokk művészet következett. A barokk a 17. század művészete. A festészet, szobrászat, építészet, zene és az irodalom terén is jellegzetes művészettörténeti stíluskorszakot jelentett.
A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot vagy pl. valamilyen tájat ábrázol. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedveli. Megmozgatja a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázza ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A barokk művész a legjelentősebb megbízásokat a főúri megrendelőktől és az ellenreformációs egyháztól kapja. Mindenekelőtt azt várják tőle, hogy a képzeletet megragadó, látványos alkotásokkal fokozza a hatás gazdagságát. Ez eléggé meghatározza a témáját és a módszereit. A művészet gyakran folyamodik a szemet megtévesztő illuzionisztikus formálás különféle eszközeihez. A kor racionális gondolkodásmódja azonban itt is érvényesül. A barokk illuzionizmus nem tagadja meg a valóságot; az érzékelés határait akarja kitágítani.

Az egyházi festményekben a mennyezetképek az első lépést jelentik abban a folyamatban, amelynek során a festett díszítmények egységes, a néző reális terének folytatását képező, azt kibővítő látszatteret teremtettek. A mennyezet freskói szinte megnyitották a teret, s azt az érzést keltették, mintha a szemlélő egyenesen az égboltig látna. Ez az ábrázolásmód a világi palotákban is gyakori volt.

Témái:

bibliai és mitológiai jelenetek - gyakoriak a telt, "rubensi" idomok
főúri portrék - gazdagság érzékeltetése ruhákkal, ékszerekkel
csendéletek - újdonság a festészetben
tájképek
zsánerképek (mindennapi élet jelenetei)

Jellemzői:

mozgásban való ábrázolás, dinamizmus
gazdag, élénk színvilág
fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása
perspektíva-játékok
kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak)
érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések)
pompa, pátosz és színpadiasság, alakok eltúlzott pózai
alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak

ITÁLIA

Caravaggio (Kárávádzsó) a fény-árnyék ellentétén alapuló barokk festésmód megteremtője. Műveit a naturalisztikus pontosság és a hatás érdekében felfokozott, önkényes fénykezelés jellemzi. Szívesen festett a hétköznapi életből vett jeleneteket. Stílusa a 17. század majdnem valamennyi mesterére hatott.

Caravaggio: Szent Pál megtérése

NÉMETALFÖLD

A művészettörténet a "legbarokkabb" alkotásoknak nevezi a kimagasló tehetségű németalföldi festő, Pieter Pauwel Rubens (Rubensz) képeit. Rubens a déli, katolikus, spanyol uralom alá tartozó tartományban működött. Az abszolutisztikus hatalom, az ellenreformációban győztes egyház meghatározta megbízásainak jellegét, mondanivalóját, a feldolgozandó témát. Utolérhetetlen mestere volt a színgazdagság, a fény- és árnyékhatások, valamint a formák találékony alkalmazásának. Szerette a nagyszabású mitológiai témákat, a szenvedélyes jeleneteket. Életerőtől duzzadó alakjai a valóságot túljátszva mindig valami szerepet alakítanak. Káprázatos rajztudása azonban megmentette attól, hogy felszínes legyen. Művei a biztos komponálás, a tökéletes forma szemet gyönyörködtető szépségével hatnak.

Rubens: Krisztus sírbatétele

HOLLANDIA

Rembrandt van Rijn (Rembrand) a festészet történetének egyik óriása. Nála teljesebben és egyszerűbb eszközökkel senki sem tudta megmutatni az emberi lélek mélységeit. Csodálatos önarcképei és első feleségéről, Saskiáról festett portréi mellett leghíresebb csoportos arcképe az amszterdami lövészegylet tagjait ábrázoló. Az Éjjeli őrjárat címet viseli ez a kép, de a "belelátott" éjszakai környezet eltűnt, amikor 1946-ban sikerült róla eltávolítani a megsárgult lakkréteget; ez a festmény Rembrandt egyik leghíresebb alkotása. Nem nagyon tetszhetett a lövészegylet tagjainak a kész mű, mivel nem mindenki szerepel rajta teljes alakban, ahogy pedig a hagyományos holland csoportkép szabályai megkívánták volna. A művész a muskétásokat a város mindennapi életének egy mozgalmas jelenetébe illesztette bele. A vásznat sajnos megcsonkították, amikor a királyi palotába került. A fény-árnyék ellentéteire épített festmény mozgalmassága, első látszatra bonyolult szerkezeti felépítése, mély színeinek bensőséges ragyogása szokatlanul hatott az egyenlő megvilágítású és a szereplőket egyenlő hangsúllyal bemutató csoportképek divatjának korában.
Lukács evangéliuma elbeszéli Jézus példázatát a tékozló fiúról, aki nem akarta kötelességét teljesíteni az apai házban. Elkérte örökségét, hogy messzi vidéken minél előbb önálló életet kezdhessen. A tekintélyes vagyonnal azonban nem tudott gazdálkodni, rossz társaságba keveredett, dorbézolt. Pénze fogytán alantas munkára kényszerült, és ekkor eszébe jutott, hogy otthon milyen szeretet vette körül. Bűneit megbánva hazatért tehát. Apja örömmel fogadta, megbocsátott neki.

Rembrandt: Atékozló fiú hazatérése

Vermeer (Fermér) a fény festője, azt a fényt keresi ami a tárgyakat elkülöníti. Meg akarja világítani a tárgyak lényegét. Képei látszólag életképek, ám mindegyikben van valami filozofikus elem. Leggyakoribb képei: zenélő férfiak és nők, szolgálólányok munka közben, szerelmeslevelet olvasó vagy csipkeverő nők. Szinte minden jelenet ugyanabban a szobában játszódik. Műterem vagy A festő műtermében című kép, amelyet özvegye az 1676-ban készült leltárban Ars pictoria néven említ, egyes forrásokban A festészet allegóriája címen is szerepel. E sokatmondó elnevezés a múzsák jelképeire utal: Thália maszkjára és Eutherpe partitúrájára. Sokféleképpen próbálták már értelmezni ezt a zárkózott alkotást. Festői szemszögből nézve figyelemreméltó a hideg és finoman eloszló megvilágítás, amely a hátteret emeli ki, és a merész, sötét előtér, ami viszont a mélységet érzékelteti erőteljesen.

Vermeer: A műterem

SPANYOLORSZÁG

El Greco (El Gréko), a krétai születésű görög festő velencei, majd római tanulmányok után Toledo városában alkotott. Egyéni, jellegzetes festésmódja miatt nem lehet maradéktalanul besorolni egyetlen festészeti stílushoz: egyesek manierista, mások barokk festőnek tekintik. Festményeit keskeny arcok, foltszerű ecsetkezelés és jellegzetes színvilág jellemzi. Stílusára a kifejező formálás, az emberi alakok sajátos megnyújtása jellemző.

El Greco: Krisztus az olajfák hegyén (1605)

Az arisztokrata családból származó Diego Velázquez (Velázkez) a spanyol barokk egyik legkiválóbb képviselője. Korai festményei vallásos, illetve hétköznapi témákat dolgoztak fel. Udvari festő volt, legtöbb képén a királyi család tagjait örökítette meg. Portréi soha nem hízelgőek, szinte személytelen tárgyilagossággal a színekben megjelenő látványt rögzítette. X. Ince pápa, amikor meglátta tulajdon arcképét, melyet Velázquez festett (1650), így kiáltott föl: "Túlságosan is élethű!" Ez a portré a festő egész életművének egyik legkülönösebb darabja. A szinte vészt jósló tekintet átható és elviselhetetlen. A sokféle árnyalatú vörösök összhangja a csipkedísz fehér színével együtt mesteri színkezelésre vall.